A Magyar Arany Vitézségi érem legénységi állományú kitüntetettjei

Vitéz Szabadi Béla karp. Őrmester (1914. május 8. Nagykanizsa – 1939. április 2.)
A M. Kir. Honvédség 4. tagjaként részesült a Magyar Arany Vitézségi Éremben

Bevezetés:
A Magyar Vitézségi Érmet a honvédség, csendőrség és más fegyveres testületek legénységi állományában lévő tagjai részére adományozták, a rendelet szavaival „azoknak, akik az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükkel vagy hősi önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek”. Fokozatai: Magyar Arany, Magyar Nagy Ezüst, Magyar Kis Ezüst, Magyar Bronz Vitézségi Érem. Alapítási éve: 1939. 1942 szeptemberében alapszabálya a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem alapításával egészült ki. Utóbbi külalakja, mérete megegyezett a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremével, anyaga aranyozott ezüst volt. Különbségét a szalagon elhelyezett áttört aranyékítmény – két felfelé álló hegyű, keresztbe tett kard, keresztezési pontjukon a Szent Korona két babérággal övezett mása – jelentette. Ezt az érmet 1942-től a mellen, a hadiszalagon hordott összes kitüntetést megelőző helyen viselték. Összesen huszonkét magyar és három német tiszt kapta meg ezt a különlegesen ritka elismerést. Eddigi tudomásunk szerint a legénységi állományú Magyar Arany Vitézségi éremmel kitüntetettek száma hozzávetőlegesen negyven fő.

A kitüntetés mérete (40 mm) megegyezik a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Éremével. Előlapján: „• VITÉZ • NAGYBÁNYAI • HORTHY • MIKLÓS • MAGYARORSZÁG • KORMÁNYZÓJA •” köriratban az államfő jobbra néző mellképe, hátlapján a koronával fedett magyar királyi címer, a „VITÉZSÉGÉRT” felirat, két keresztbe tett kard, valamint a pajzs mellett a háttérben babérlevelek láthatók. Az előlapon „• BERÁN • L •” jelzés van. Zöld-fehér szegélyes vörös szalagon függ.

vitéz Szabadi Béla karp.őrmester 1914-1939.

1939 március 26-án a 38/1. század második küzdő szakaszának parancsnokaként a Kiskolon községet környező Cerbuna 434-es magaslatot kellett elfoglalnia.
Előőrsnek Szabadi önként jelentkezett. A fáradt golyószórósától átvette a fegyvert és így vezette előre szakaszát fanatikus hévvel. Az egyik kúpról géppuska tüzet kaptak. Szabadi tüzelőállásba ment, golyószórójával a század beérkezéséig tartotta a vonalat. Ekkor nem törődve a tűzzel tovább tört előre.

Szakasza személyes példájának hatására elszántan követte. Szabadi nem csak parancsnoka de előharcosa is volt szakaszának.
Súlyos sebesülése következtében 1939 április 2-án hősi halált halt.
Nagykanizsán katonai tiszteletadással temették el.

dr Szentváry-Lukács János

(técsői Móricz Béla: Kárpátalja hősei,
unokaöccsének szíves közlése)

Képes Tábori újság 1944. szeptember 30.
HŐSÖK ARANYGÁRDÁJA
Vitéz Szabadi Béla
karp. Őrmester

A 354-dik magaslat előtt a terep nehézzé vált és a század ereje egyre gyengült. A magaslaton a végleg kimerült emberekből csak az önként jelentkezőket lehetett a további támadásra felhasználni. Ekkor érkezett meg vitéz Szabadi Béla karpaszományos őrmester.
A fiatal lelkes katona mindenkit megelőzve azonnal előre hozta rajait és az önként jelentkező küzdőkkel pihenés nélkül továbbnyomult előre…
Kezében a golyószóróval elsőnek rontott a kővetkező magaslatra:
– Fiúk, utánam!
A honvédek tűzön-vízen át követték és a fáradtság legkisebb jele sem látszott rajtuk. A lelkesedés szent tűzében elfeledkeztek fáradságukról. A 434-es magaslatról váratlanul tűzfüggönyt húzott elébük az ellenség. Szabadi Béla habozás nélkül tüzelőállást foglalt s mindaddig folytatta a tűzharcot, míg a század zöme beérkezett. A fiatal karpaszományos őrmester ekkor a gyilkos tűzben öntevékenyen ismét előrenyomult s személyes bátorságával, embereinek kemény és félelmet nem ismerő példát mutatott.
Bátor előretörése megzavarta az ellenséget. Hirtelen ködösítéssel tudott csak védekezni a honvédek rohama ellen. Szabadi Béla emberei most sem törődtek a már rövid távolságból
rájuk zúduló hatalma: tűzzel s mint a pokol ördögei rohantak előre.

Közelharc kezdődött, a háború legelkeseredettebb személyi küzdelme. Szuronnyal és puskatussal nyitottak utat maguknak a bátor honvédek, élükön vitéz Szabadi Béla, mint az ősi magyar mondákból feltámadt vezér, szinte sebezhetetlenül csépelte az ellenséget.
Ekkor érte súlyos lövés, mely a főütőeret átvágta és a bal lapockáján hatolt át.
– Rajta fiúk, előre buzdította ekkor is embereit és nem akarta elfogadni segítségüket. Kötelességtudás azt parancsolta neki, hogy a csatárok tovább küzdjenek és ne az ő sérülésével bajlódjanak.
Aztán elvesztette eszméletét. Az egyik rajparancsnok és egy csatár lelapult melléje a véres avarra és a legnagyobb tűzben a földön fekve készítettek kötést szörnyű vérző sebére.
Remegő ujjakkal állították el a vérzést, miközben agyukban még ott lobogott a szuronyroham láza. A súlyosan sebesült bátor parancsnokot életük veszélyeztetésével húzták védettebb helyre a hű bajtársak,  majd a beérkező sebesültvivő járőr a kötözőhelyre vitte. A századparancsnok gépkocsiján szállították kórházba, hogy életét megmentsék.